Oldal kiválasztása

Praktikák, tippek, tanácsok

ünnepek

A tojásfőzésnél mindig ügyeljünk arra, hogy a tojás megbízható forrásból származzon, és ne legyen lejárt szavatosságú! Hogyan állapítható meg a tojás frissessége?

Már vásárláskor is érdemes résen lenni. A friss tojás héja ugyanis érdes és meszes, míg egy régebbi fényesebb és simább. Otthon a vízpróba lehet segítségünkre, melyhez egy kisebb tálba tegyünk két teáskanál sót és öntsünk rá annyi hideg vizet, hogy a tojásokat ellepje.

Amelyik tojás elsüllyed, az friss. Amelyik középen lebeg, az régebbi. Amelyik pedig feljön a víz tetejére, az még régebbi.

A feltörés után is legyünk résen, hiszen a tojás frissességének hiányára utaló jeleket ekkor is találhatunk. Amellett, hogy a rossz tojásról árulkodik a szaga is, régebbi mivoltára utal, ha a sárgája és a fehérje összefolyik, vagy ha a sárgája lapos, a fehérje pedig vizenyős, zavaros.

Érdemes figyelni a tojáson található számozást, ha a közértben vásároljuk, ami a tojás eredetét és a csirke tartási módját jelzi. 3-as számmal kezdődik a szűk ketrecben nevelt csirke tojása, a 0-ás számozásút bio tartású, az 1-eset kapirgálós csirke tojta. A tojások szavatossági ideje a dobozon található, megfőzve és héjastól 5 napig is eláll a hűtőben.

A húsvéti tojások festéséhez nem kell feltétlenül boltban beszerezhető természetes festőanyagot használni, hiszen a természet adta alapanyagokkal is csodás színeket tudunk rájuk varázsolni.

Használhatunk a hagyományos cékla és vöröshagyma mellett például chilit és kurkumát, melyekkel – áztatástól függően – sárga, vagy narancssárga árnyalatokat nyerünk. Ha barnát szeretnénk, használjunk kávét, vagy fekete teát. Lila tojásokhoz áztassuk őket vörösborba, kék tojást pedig áfonyalében való áztatással tudunk produkálni. 

Mindig tiszta és sérülésmentes tojással dolgozzunk! A tojásfújástól lehetőség szerint tartózkodjunk, mert szabad szemmel nem látható mikroorganizmusokkal kerülhetünk a tojáshéjjal érintkezésbe, és ez az egészségünkre nem igazán lenne jó hatással. Festésre, színezésre legjobb, ha főtt tojást használunk.

Érdemes különbséget tenni a klasszikus eljárással és a gyorspácolással elkészített sonkák között! A hagyományosan pácolt sonka 3-5 hét alatt lesz konyhakész. Ez alatt az idő alatt pácolják, füstölik és érlelik, az eljárás során eredeti víztartalmának 15-20%át elveszíti.

A gyorsérlelt sonka ezzel ellentétben extra vizet tartalmaz, hiszen a pácolás során páclét fecskendeznek a termékbe. Így lesz egyenletes ennek a sonkafajtának a sóeloszlása, az ára pedig így kedvezőbb a klasszikus érlelésű társáénál.  

Viszont pont a magasabb víztartalma miatt rövidebb ideig áll el, mint a hagyományosan kezelt sonkafajták. Ezt a terméket akkor érdemes választani, ha főtt sonkát szeretnénk az ünnepi asztalra tenni, hiszen ez megfőzve még lédúsabbá válik.

A vásárláskor arra mindenképpen figyeljünk, hogy

  • maximum 15% hozzáadott páclével kezelt sonkát vegyünk! Ennek ugyanis még megfelelő a szaftossága és az is biztos, hogy nem páclevet vásárolunk sonka helyett.
  • a csomagolás nélküli termékek hűtőben 10-12 napig, a vákuumcsomagoltak 2-4 hétig állnak el.

5 aranyszabály a sonka főzéséhez

A zsíros réteg megóvja a sonkát a kiszáradástól, ezért azt ne szedd le róla!

Mindig akkora fazékban főzd meg, amelyben teljesen ellepi a víz!

Ne tedd kuktába, mert abban hamar kifő belőle a zsír, és rostjai rágóssá válnak!

Főzési ideje a nyers sonka súlyától is függ, lehet 4-5 óra is. Akkor kész, ha a beleszúrt villa már könnyen kicsúszik, illetve a csontja kihúzható belőle!

Levében hagyd kihűlni, mert melegen nem lehet szépen (a rostokra merőlegesen) szeletelni, ráadásul a kifőtt nedvességtartalmának egy részét ilyenkor újra magába szívja, így nem szárad ki olyan könnyen.

Mire jó a sonkalé?

A sonka főzőleve kiváló alap bableveshez, lencsefőzelékhez, töltött káposztához vagy ízlés szerint csuszatészta főzéséhez, ezért érdemes eltenni, lefagyasztani.